Annak a tudatában akarom leélni az életemet, hogy jelentettem valamit egy másik embernek!

Úgy akarom leélni az életemet, hogy minden nap számítson, és annak a tudatában, hogy jelentettem valamit egy másik embernek! A szívek, amiket sikerült megérintenem, azok lesznek a biztosíték arra, hogy változtattam valamin, és a világ majd tudni fogja, hogy itt voltam. Éltem, szerettem, itt voltam és megtettem mindent, amire vágytam, sőt, még többet is!

Ott rontottunk el mindent...

 

...és én akkor ráfeküdtem a mellkasodra, te szorosan átöleltél. Nem engedtél el. Olyan volt mintha egy kisgyerek szorítaná a maciját. Boldogok voltunk. Ott rontottunk el mindent...

forrás

Az írás hatalmas eszköz.

Az írás hatalmas eszköz. Idegenek szívét érintheted meg általa, fájdalmakat törölhetsz ki magadból, színt vihetsz mások életébe, és ugyanakkor bárkit megsemmisíthetsz vele egy pillanat töredéke alatt.

 Oravecz Nóra

Egyszerűen nevess

Az vagy, akinek hiszed magad. Ne ismételgesd folyton, amit a "pozitív gondolko­dás" hívei sulykolnak, hogy "igen, szeretnek, igen, erős vagyok, igen, meg tudom csinálni". Nem kell mondogatnod, hiszen ezt már tudod. (...) Ahelyett, hogy megpróbálnád bebizonyítani, hogy jobb vagy, mint gondolod, egyszerűen nevess. Nevess az aggodalmaidon, a bizonytalanságodon. Nézd humorral a gyötrelmeidet. Kezdetben nehéz lesz, de lassanként hozzászoksz.

Paulo Coelho

Higgy benne

Hidd el, hogy mindent elérhetsz. Higgy benne, és ez épp elég. Higgy abban, hogy helyreáll, hogy megtörténik, hogy eljön, hogy bekopogtat, hogy igenis van, mert van. Csak kitartás kell. Pofonok jönnek, de akármennyire is fáj, neked mindig erősebbnek kell lenned. És erősebb is leszel. Elkapod az öklét, és úgy lenyomod, hogy soha többet nem jön vissza. Aztán meg majd kapsz újat. Újabb pofonokat. De amíg van erőd, és miért ne lenne, felveszed vele a kesztyűt, és igenis harcolsz. Ugyanis van, hogy nem az Élet üt, hanem te saját magadat, az Élet meg csak segíteni akar. A kezét nyújtja, te meg azt hiszed bántani akar.

Ha oda való és elküldtük, úgyis visszatér. ♥♥♥♥

Semmit ne erőltessünk...A lényeg hogy minden megy magától és minden idővel bekövetkezik. Ha nem az életünkbe való és mégis megtartjuk, akkor is kifog esni egyszer, csak később. Ha oda való és elküldtük, úgyis visszatér. Szóval nincs olyan, hogy jó vagy rossz döntés. Aki az életünkbe való, az ott lesz, aki nem, az egyszer eltűnik.

Fussanak ők

 

Belefáradtam már, hogy fiúk után fussak. Fussanak ők utánam!

Útban van...

Ha valaki be akar lépni az életedbe, lépjen be. Ha valaki ki akar lépni az életedből, lépjen ki. Azt ne engedd, hogy az ajtóban álljon... Útban van...

Elkezdődik valami más!

Egy dolgot tarts szem előtt: Ha valaminek vége szakad, elkezdődik valami más!

A vége mindig ugyanaz. Tovább kell menni.

Néha tényleg csak azon múlik, hogy meddig bírjuk ki, hogy ne kapargassuk azt a sebet. Szükségünk van valakire, aki lefogja a kezünket. Volt, hogy percenként téptem le magamról. Néha szabályosan gyűlöltem érte. Meg akartam nézni, hogy begyógyult-e, aztán kérleltem, hogy ne engedje, hogy nyom nélkül elfelejtsem, de valami érthetetlen oknál fogva azt mondta, hogy addig marad, míg újra boldog nem leszek. Persze még mindig nem múlik el úgy nap, hogy ne akarnám látni vagy érezni, de a vége mindig ugyanaz. Tovább kell menni.

Fedezd fel a párhuzamot!

Nincs kegyetlenebb sors annál, mint amikor az ember rövid időre elnyeri, amire a leghőbben áhítozik, majd azonnal megfosztják tőle.

Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni, hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam

Kezdjetek el élni, hogy legyen mit mesélni
Majd az unokáknak, mikor körbeállnak
Mikor körbeállnak, az ágyadon ugrálnak
Hogy legyen mit mesélni, kezdjetek el élni!

Kezdjetek szeretni, hogy legyen min nevetni,
Hogy milyen bolond voltam, hogy neked udvaroltam
Neked udvaroltam, az öledbe borultam
Többé el sem tudtam menni, kezdjetek szeretni!

Téged választalak!

 

Szeretlek, fenn a fán és a fáról leesve, négykézláb diót keresve, almalopás és menekülés közben, lihegve, röhögve, kéz a kézben, színházban, templomban, moziban, boltban, az utcákon, alagútban, taxiban, biciklin, mezítláb, porban, izzadtan, fázva, jóban-rosszban, a folyóparton, térdig a vízben, a víz alatt vagy a víz fölött, éppen a híd alatt mikor szegények leszünk, a pálmák alatt, amikor gazdagok leszünk. Ezt én mondom, aki tudja, hogy milyen volt nélküled.

Sajnálom, hogy amikor jó volt én őszintén élveztem.

Sajnálom, hogy ennyire szeretlek,
És sajnálom, hogy te nem.
Sajnálom, de nem szégyellem,
Hogy tetszettél nekem.
Sajnálom, hogy amikor kérdezted,
Én rögtön azt mondtam: igen!
Sajnálom, hogy amikor jó volt,
Én őszintén élveztem.
Sajnálom, az orrom, a hajam,
Hogy nem hosszabb, vagy rövidebb.
Sajnálom, hogy én csak én vagyok,
Majdnem az, de csak majdnem.
Én kölcsönadtam játszani,
Te meg elhagytad a szívem,
Sajnálom, de egy kis időre,
Most jobb, ha elteszem…

Anna and the Barbies - Az Ördögre Kacsintva

Talán soha nem is vágsz neki

 

A minket elválasztó híd rozogának tűnhet, pedig erős és szilárd. (...) Megértem, hogy félsz átkelni rajta. És talán soha nem is vágsz neki. De hagyj egy reménysugarat!

A tiszta lapokhoz kell a legnagyobb erő.

A tiszta lapokhoz kell a legnagyobb erő. Az újrakezdésekhez, és nem a görcsös kapaszkodáshoz. Nem a "kitartok melletted, bármi legyen is. Megvárlak, még ha nem is leszünk boldogok. Kivárom az én időm..." Nem ezekhez kell a nagy erő, hanem ahhoz, hogy üres zsebekkel elindulj egyedül. A boldogság csak ebből fakadhat. Ha várakozol, valóban megöregszel, lelked sebes lesz, jobb esetben csak repedezett. A türelem nem más, mint álcázott belenyugvás, beletörődés a szomorú végkifejletbe. Megjátszott pesszimizmus, hogy velem már nem történhetnek jó dolgok. A tiszta lapok a leggyötrőbb fájdalommal születnek. Nincs mögöttük semmilyen kétes érzelem, csak kemény elhatározás.

A valódi erő abban rejlik, ha nem menekülve felejtesz el, hanem emelt fővel

Akinek szíve van, azt összetörik. Tudod én erősnek lenni is tőled tanultam. Talán ebben értem el a legnagyobb eredményeket. Mindig tanítottál, hogy ne törjek össze a pillanatok súlya alatt. Volt mikor már nem is esett jól, hogy ennyire keménynek akarsz látni, de végül mégis sikerült. Magam sem hittem volna, hogy ilyen rövid időn belül meglátom a talajt újra. Nincsenek még új várakról álmaim, de már nem nézek vissza, mert erősebb vagyok, mint te... Aki végül mindig sokkal gyengébb volt belül, mint mutatta. Gyengébb voltál, de igazából ezt szerettem benned. Gyenge voltál felejteni is. Egyedül. A valódi erő abban rejlik, ha nem menekülve felejtesz el, hanem emelt fővel. Már tudom, hogy akinek szíve van, azt mindig összetörik, de az ember rengeteget tanul közben, ha figyel. Hálát adtam érted minden nap, és erőt kaptam tőled egy új úthoz.

The memory lives on forever

 

A moment lasts all of that second, but the memory lives on forever.

Kapcsolatot létesíteni, ez a kulcsa mindennek.

Kapcsolatot létesíteni, ez a kulcsa mindennek. Elfogadni, hogy találkozunk a másikkal, anélkül, hogy kisajátítanánk, anélkül, hogy várakozásaink, elvárásaink tükrévé tennénk.

Diego Marani

És néha, ha igazán szeretünk valakit, muszáj elengednünk!

 

Nehéz elengedni az embereket, vagy a hagyományokat, mert olyan sokat törődünk velük, hogy elengedni ijesztőnek tűnhet. Ugyanakkor felszabadító érzés is lehet, vagy lényeges a boldogságunkhoz. Ha nem engeded el, könnyen mélyre süllyedhetsz, és nem tudod legyőzni a rossz szokásaidat. És néha, ha igazán szeretünk valakit, muszáj elengednünk!

Ülj le egy sarokba

Ha szerelmes leszel, ülj le egy sarokba és várd meg amíg elmúlik!

Jót csak a változás tett

Voltam néha bajban, volt úgy, hogy én akartam, és volt, hogy más akarta, hogy én akarjam úgy. Aztán persze, többnyire minden más lett, és jót csak a változás tett. Én se hittem, de néha tényleg ez az egyetlen kiút.

A kedves szemekért keresd a jót az emberekben.

A vonzó ajkak érdekében mondj kedves szavakat. A kedves szemekért keresd a jót az emberekben. A karcsú alakért oszd meg ételed az éhezőkkel. A szép hajért hagyd a gyermeknek, hogy ujjaival végigsimítsa naponta. A lelki egyensúlyért sétálj azzal a tudattal, hogy sohasem vagy egyedül.

S ki lesz az, aki hazatér? Ugyanaz az ember?

Mikor elutazol, tele vagy várakozással. Alig várod, hogy más helyen légy, más emberekkel, szívod magadba az élményeket - de minek is mész? Ott is elkezdesz kötődni és mikor eljössz, az fáj. Fogod a bőröndöd, megtömöd emlékekkel, érzésekkel, de a legtöbbje megfoghatatlan, elhozhatatlan. S ki lesz az, aki hazatér? Ugyanaz az ember?

Életem legboldogabb napja és legnagyobb élménye!

2013. 08. 13. Érd 

 A tegnapi termés :)

A Német u19-es férfi kézilabda válogatott nagy részével :) 

Talán, ha ki lehet emelni egy momentumot a tegnapi napból az ez! Életem legboldogabb pillanata! A jövő Mikkel Hansen-jaival együtt egy képen! Imádom őket! ♥ A fénykép jobb oldalán, legszélen látható Paul Drux, a jövő egyik legnagyobb reménysége! :) 

 

Egy német félistennel, Fabian Wiederstein-nel :) 

 Olé, olé, olé olé olééé MAGYORORSZÁG, MAGYARORSZÁG, MAGYARORSZÁG lé oléé! 

Eléggé kiordítottuk magunkat! :)

Handbull :)

Tóth Patrikkal és Bujdosó Bendegúzzal :)

Gidai Mátéval :)

Miklós Gergővel :)

Csukott szemű Kovács Péter edzővel :)

Bohács Sanyival :)

Az egyik legnagyobb kedvencemmel, Nagy Szabival :)

Stranigg Jánossal :)

Borbély Ádám, azaz Maci autogramot oszt :)

És végül, de nem utolsó sorban a kabala figurával is sikerült egy közös fotót csinálni! :)

Bárki, aki elindít egy érzést benned valójában csodát hoz az életedbe.

Bárki, aki elindít egy érzést benned valójában csodát hoz az életedbe. Légy hálás érte, mert olyat mutat, amit eddig még nem éreztél- hisz minden megismételhetetlen. A mosoly, ahogyan rád néz, vagy épp megölel... kétszer nem történik meg ugyanaz. Képtelenség, ugyanis mindig mást kapsz - pontosan azt, amire szükséged van. Azt az ölelést, ami megnyugtat, vagy épp a tekintetet, ami felvillanyoz. Az persze már a te dolgod, hogy megtanuld elfogadni azt, hogy meddig tarott, és nem 'csak még egy utolsót, csak még egyet, aztán mehet' könyörögni, miközben tudod, hogy semmiből sem kaphatsz többet, csak annyit, amennyit neked szántak. 

Oravecz Nóra

A nyerő 22-es ♥

Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem

 

Nem tudtam a szememnek parancsolni. Néztem őt, néztem, és örömöm telt abban, hogy nézhetem, fájdalmas nagy örömöm. Úgy voltam vele, mint a szomjan haló ember, aki végre kutat talál, s bár tudja, hogy a kút vize mérgezett, mégis nagy kortyokkal iszik belőle.

Charlotte Bronte

Volt egy tervem

Nagyobbat nem is tévedhettem volna. Azt hittem, elég lesz mosolyognom meg bólogatnom, úgy csinálnom, mintha minden rendben lenne. Volt egy tervem. Meg akartam változni, új életet kezdeni, a múlt nélkül, a fájdalom nélkül, valaki igazival. De ez nem olyan könnyű. A rossz dolgok veled maradnak. Követnek. Nem tudsz megszökni előlük, bármennyire is szeretnél. Csak azt teheted, hogy felkészülsz a jóra, hogy amikor az megtalál, megragadod, mert szükséged van rá. Szükségem van rá.

Vámpírnaplók c. film

Bármikor visszajöhet

Hiszek a csodákban, mert látom őket, minden áldott nap. Varázslatot a mosolyokban, megvalósult lehetetleneket, körbevesznek, boldoggá tesznek, erősebbé, hisz megadják a reményt, hogy bizony ami egyszer volt, amit már átéltem, bármikor visszajöhet.

Ritkán, nagyon ritkán fordul elő

Ritkán, nagyon ritkán fordul elő, hogy valamely emberi vallomás a teljes igazságot tartalmazza; ritkán fordul elő az is, hogy valami nincs egy kicsit álcázva, vagy hogy nem lehet egy kissé félreérteni; de ha az érzelmek félreérthetetlenek (...), és csak a viselkedés érthető félre, talán nem is olyan fontos az egész.

Jane Austen

Csináld úgy, hogy azzá válj, ami boldoggá tesz.

Abban a pillanatban, hogy úgy érzed, nem megy tovább, vegyél egy nagy levegőt, és tudd, hogy erős vagy. Higgy abban, hogy elég szép a szíved, az életed, hogy elég vagy. Ha nem éreznéd tegyél érte: tudd, hogy mi az elég, és érd el. Csináld úgy, hogy azzá válj, ami boldoggá tesz. Ideje lenne kitörölni a kliséket, miszerint szenvednünk kell, és naponta darabokra törni. A fenéket. Igen, kapunk pofonokat, elesünk a lépcsőn, de soha nem az számít, hogy mekkorát koppanunk, hanem az, hogy hiszünk-e magunkban annyira, hogy újra meg újra felálljunk, és akár véres, remegő térdekkel, de megtegyünk még egy lépést. Csak ez számít. A sebek begyógyulnak. Látni fogják, hogy ott vannak, és segítenek - csak fogadd el. Tudni fogják, hogy mi gyógyítja be, csak hagyd, hogy erősebbé tegyenek - nyisd meg a szíved.

Oravecz Nóra

true!

Láttam már szebbet, de én így fogadlak el, Téged!

"Szeretlek kis hazám minden hibád ellenére.
Meg sem kérdezném már magamtól, hogy innen elmennék-e."

"Magas lóról a nagy magyar, mert a vízszintje nem alacsony.
Pláne mi büszkék déliek, ide szemből mosolyog a Badacsony."

Punnany Massif - Láttam Már Szebbet

Hagyd, hogy az Élet megmutassa, hogy ő miért jött.

Tanuld meg addig élvezni, amíg tart. Ha el tudod fogadni azt, hogy minden csak addig tarthat, ameddig kell, akkor egy percig sem fogsz szomorkodni. Minden egyes pillanatáért hálát adsz, mert sokaknak egy pillanatra sem adódik meg az, amit te átélhetsz akár nyolc percre, akár többre. Nem kell több – ne követelőzz. Lehet, hogy nem is vinne előre. Az sem kizárt, hogy nem ettől leszel boldogabb. Hagyd, hogy az Élet megmutassa, hogy ő miért jött. Hogy mi a feladata, hogy miért került az utadba. Lehet, hogy többet nyújt azzal, ha nem rögtön kéz a kézben másoknak szerelmet tettetve jelentek meg előttük csak azért, mert ez így szokás. Nem. Nem az. Hagyni kell, ha lángol, meg kell élni minden pillanatát, de el kell tudni fogadni, ha vége van, és ennyi volt. Tovább kell lépni. A nagy lángnak az a veszélye, hogy idővel saját magát emészti fel – szóval csak óvatosan. Ha berobban az életedbe, és majd megőrülsz, akkor egy picit mindig hátrálni kell. Megélni, élvezni, de higgadtan, nem hagyni, hogy elvegye az eszed az a valami, ami lehet, hogy két nap múlva már el is múlik, vagy legalábbis kristálytisztán megmutatja, hogy mi volt az oka annak, hogy ő bizony megjelent. Persze sokaknak ez megy a legkevésbé, így a kezdeti láng illúziójába burkolva égetik a lelküket a hamis képpel akár hosszú éveken át. Pedig erre nincs szükség.

Oravecz Nóra

Nos, ez a szerelem.

Amikor napok múlva is ugyanúgy érzed az illatát, és még mindig visszhangzanak a fejedben a mondatai, vissza tudod idézni, milyen amikor csókol, és hogy milyen jó azt érezni, amikor átölel, és úgy érzed, semmire nincs szükséged rajta kívül. Emlékszel a mosolyára, és arra, hogy a füledbe súgta halkan, hogy szeret. Amikor minden egyes búcsúzáskor úgy érzed, egy kis rész meghalt belőled, mintha kiszakították volna a szívedből. Amikor nem tudsz várni, hogy újra lásd, amikor pedig újra találkoztok, legszívesebben a nyakába ugranál, esetleg meg is teszed. Amikor egy életre elegendő sem lenne elég belőle, nem tudsz vele betelni, vele kelsz és fekszel, állandóan a fejedben jár. Nos, ez a szerelem.

Dupla akkorának

Az öleléseknek mindig dupla akkorának kellene lenniük, mint az élet gondjainak.

Kedves szív, miért ő?

Figyeltelek, ahogy éjt nappallá téve dolgozol, olyan keményen beleveted magad a munkába, hogy alig van időd levegőt venni. Ennek három lehetséges oka van: vagy őrült vagy, vagy ostoba, vagy felejteni próbálsz. És a te esetedben láttam, hogy az utóbbiról van szó.

Nicholas Sparks

The shit, that hurts..

Talking bout the lights, the dirt, the shit, that hurts
We're not gonna turn around
We're doing this for good, for worse
The gift, the curse, we're not gonna back down