A kirakós összes darabkája a helyére kerül

Miközben egymásra nézünk, valami bekattan bennem, és hirtelen teljesen világosan látom, hogy mi történik velem. Mint amikor a kirakós összes darabkája a helyére kerül. Ugyanazt érzem az elmémben, a mellkasomban, és annyira tökéletes, hogy el sem tudom képzelni, hogyan létezhettem nélküle egészen eddig a pillanatig.

Kendare Blake

Képes megváltoztatni minket

 

A szerelem az, ami miatt a legvégletesebb dolgokat követjük el - ez az az érzés, amely képes valódi magasságba emelni és mélységbe taszítani bennünket, amely képes megváltoztatni minket.

Jojo Moyes

Mert pontosan úgy nézett rám, mint ahogyan szerettem volna

Létezik az, hogy valaki belép egy ajtón, vagy beszáll egy autóba, és amikor meglátjuk, amikor először találkozik pillantásunk az övével, azonnal tudjuk, ő az? Létezik az, hogy egyetlen pillanat során olyan mértékű és mélységű érzelmek halmozódnak fel bennünk, mint amire egész addigi életünk során nem volt példa? Behunyom a szemem, visszagondolok erre a pillanatra, és emlékezem. Arra, ami ekkor történt. Mi hatalmasodott el rajtam? Mi okozta az érzést, ami egyetlen pillanat alatt beleköltözött elmémbe, s végérvényesen felkavarta addig józannak vélt működését? Talán az ösztön. Talán a viszonzás csodálatos érzékelése. Mert pontosan úgy nézett rám, akkor, először, mint ahogyan szerettem volna, hogy rám nézzen. Ahogyan csak az néz a másikra, aki pontosan azt éli át, amit akkor, azokban a pillanatokban én is átéltem.

Mert mindig van tovább.

Hálás vagyok a percért, ami idáig vezetett. A maiakért, a tegnapiért, azokért, amiket nem értettem és azokért is, amiket igen. Azokért, amik összezavartak, majd darabokra törtek, de azokért is, amik felépítettek újra, és elhitették, hogy van tovább. Mert mindig van tovább. A pillanatokban ott rejlik minden titok. Bennük vannak a csodák, a lehetőségek, az új esélyek - de rajtad áll, hogy hogyan állsz hozzá. Azzal alakítod, formálod és a jövőddé teszed. A pillanaton nem tudsz változtatni, de azon, hogy az hogyan befolyásolja az életedet, igen.

Oravecz Nóra

S gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek

Gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s amit érzel,
Gyűlölöm, ahogy vezetsz, azt is, ahogy nézel,
Gyűlölöm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre,
Gyűlöletem oly heves, hogy rímet hányok tőle.
Gyűlölöm, gyűlölöm, ha hazudsz, és azt is gyűlölöm, ha nem,
Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem.
Gyűlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém,
S gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek egy cseppet sem,
Szemernyit sem, nem gyűlöllek én.

10 dolog, amit utálok benned

Ha hálás vagy jó érzések lesznek benned

Ha hálásak vagyunk akkor még több szeretetet veszünk észre, és még több szeretetet adunk másoknak. Rengeteg mindenért lehetünk hálásak, ha végig nézel az életeden sok-sok olyan dolgot láthatsz, amiért hálás és boldog lehetsz. Ha hálás vagy jó érzések lesznek benned, és minél többet meglátod a jót az életedben annál több jó fog érni téged, mert a jó, még több jót vonz magához, még több jó érzést keltő dolgot kapsz, ami melegséggel, szeretettel és jó érzéssel tölti el a szíved. A jó érzések megadják neked azt, amire vágysz, mert a jó érzések, a hála állapota mindent meggyógyít: a lelkedet, a testedet, a kapcsolataidat, mindent, ami gyógyulásra szorul az életedben. Ha beengeditek magatokhoz a szeretetet a szívetekbe, és megélitek azt a csodát, amit általa kaphattok, akkor fantasztikus érzések, találkozások, szerencse, és jóság fog érkezni hozzátok. Rengeteg szeretet áramlik minden nap felétek és amit kaptok, és befogadtok a lelketekbe nem tudjátok másokkal nem megosztani, hiszen, ami bennetek van azt akarva akaratlanul tovább adjátok más ember szívébe.

Hozd helyre magad naponta.

Olvass el naponta néhány igaz szót, bölcs gondolatot, szép verset. Olyant, amit neked írtak. Hallgass olyan zenét, melyet nem a káosz, hanem egy magasabb rend szült. Könnyű megkülönböztetni, mert az utóbbi szép. Hozd helyre magad naponta. A légkör, amelyben élsz, szennyes. Tele van negatív adással, fullasztó, boldogtalan, koszos gondolattal. De te nézz a magasba, s hangold magad a nap sugarára. És ne felejts el esténként fölnézni az égre, hogy újra és újra eszedbe jusson: a végtelen gyermeke vagy.

Müller Péter

Emlékezz arra, hogy mi a jó

Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.

Szabó Magda

Szeretnék írni Rólad.

 

 

Szeretnék írni Rólad. A nevetésedről, a furcsa színű szemedről, a figyelmességedről, az őszinteségedről, illedelmességedről, az pólódról, a kezedről, a legunalmasabb filmről, amit elkezdtünk nézni, és az idióta sorozatokról, amiken hajnalig nevettünk. A napszemüvegedről  (- Nem áll jól soha egy napszemcsi sem. - Nagyon jól áll ez a szemüveg!) Bárcsak minden nap az a péntek lenne, vagy legalább csak a vége, ha mindig ott lennénk, két kicsi pontként a szobában vagy az utcán. Tényleg varázsló vagy, hoztad magaddal a Napot, ahogy ígérted. Csillagokról beszéltél meg a Holdról. A sors műve, hogy aznap este eljöttél, én pedig csendben mosolyogtam, és csak figyeltelek, mert a bordák mögött túl hangosan kalapált a szívem. Olyan érzés, mintha már évek óta ismerném minden rezdülésed: félszavakból, szavak nélkül - tekintetből, összenézés és kacagásokból. Mindenről írnék, s közben írok is de mégsem. Karakterekbe nem fér az érzés de valahogy belém sem. Nincsenek rá megfelelő szavaim. Szeretnék írni Rólad.

Édes, fahéjas álomban élni

Néha szeretném, ha az életem is olyan édes és fahéjillatú lenne, mint a tea, amit inni szoktam. Bekucorodnék a világnak nevezett bögre oldalához és csak boldogan nyújtózkodnék, miközben átölel a melegség. És ha néha fel is kavarnák kiskanállal, a lényege nem változna, s pillanatok múlva újra nyugalom szállhatna meg. Ha izgalomra vágynék, csak megmásznék egy olvadó kockacukrot, vagy beállnék egy épp lehulló mézesés alá. Ha pedig valami újra, átmásznék egy másik bögrébe. Egy licsisbe, ha valami egzotikusabb helyre vágynék, egy puncsosba, ha épp ünnepi hangulatom van, de az otthonom akkor is a fahéjas maradna. Boldogságom rozsdaszínű kis tava, ahol mindig biztonságban érezhetném magam. És ha kiszáradna, vagy meginnák, én is eltűnnék vele együtt. De legalább egy embert boldoggá tehettem, hogy létezett a világom, s mosollyal arcán talán elgondolkodik, milyen jó is lenne egy ilyen édes, fahéjas álomban élni. 

http://lenduletmagazin.hu/

Nem jelenti azt

Csak mert nem engedek a kísértésnek, hogy megkóstoljam a bort, ez még nem jelenti azt, hogy nem tudom méltányolni a bukéját.

Teljessé kell válni egyedül

Van egy olyan érzésem, hogy ha az ember a másik felét keresi, akkor a kapcsolat hiányon alapul. Ezért azt hiszem, hogy teljessé kell válni egyedül, és aztán jön egy másik ember, aki esetleg szintén teljes - és akkor nem azért vagytok együtt, mert függtök egymástól, hanem "Miért ne?" alapon. Nézd meg a társkereső oldalakat - "keresem azt, aki boldoggá tenne", így nem lehet! Tedd magad boldoggá és aztán jön egy másik ember, akivel talán sikerül harmóniát találni.

A változás az élet, az élet a változás.

 

Vannak nagy pillanatok, olyanok, amik időről-időre megtörténnek, keringenek mindannyiunk élete körül, és csak arra várnak, hogy bekopogtassanak, hogy jöjjenek. Hatalmas erő van bennük, az viszont, hogy mit hogyan alakítanak nagyban függ attól, hogy akarsz vagy nem. Akarsz élni, vagy csak éldegélsz. Mert bizony bekövetkeznek ők, csak épp az a nem mindegy, hogy a nagy változás előre visz, vagy összerombol mindent körülötted. Ha az utadon jársz, akkor segíteni fog még a rombolással is, mutatja, hogy mit kell máshogy, mert nem húzhatod az idődet azzal, ami nem az utad. De van, hogy már rég feladtad a harcot, akkor viszont a romok közé sót szór, erőtlenül meg képtelen leszel felkelni az élettelen pokolból. Inkább becsukod a szemed, és elhiszed, hogy jó ez is.

A változás az élet, az élet a változás. Semmi sem biztos, semmi sem állandó, nincs pillanat, amikor ne történne valami. Csak épp az a nem mindegy, hogy a pillanatok hova visznek, főleg azok az igazán meghatározóak: közel a csodákhoz, az életedhez, ahhoz, amit ÉLNED kell, vagy nem figyelsz, nem hozod ki magadból a legtöbbet, mert azt hiszed, hogy valahol a romok között is lehet éldegélni - de tudod mosoly nélkül nem fog menni. A mosoly még a legborzalmasabb romokat is beragyogja, szebbé teszi, és megadja a reményt, hogy várat építs belőlük. Ha nincs mosoly, nincs építkezés - csak sötét, büdös és bizonytalanság. Valami olyan, ami sehova sem vezet.

Oravecz Nóra

Ez az elválás is pont olyan lett, pont olyan mint a többi.

Bátran voltam gyáva, mikor Te voltál még mögöttem.

Halott Pénz 

Ahogy a víz elpárolog

 

A magad módján hiányzol.

Nem úgy, mint a reggeli első cigaretta vagy az esti utolsó.
Nem úgy, mint a párnák közé csúszott apró a kasszánál állva.

Nem úgy, mint a rég elveszett bérlet az ellenőrt látva.

Nem úgy, mint az otthon felejtett kabát az esőben ázva.
Nem úgy, mint az utolsó simogatás álom előtt fázva.

Nem úgy, mint a fröccsből a szénsav.
Nem úgy, mint szürke aszfaltról a színes kréta.

Nem úgy, mint az utállak mellől a néha.

Csak úgy, mint a hajamból kirázott hópihék.

Ahogy a víz elpárolog, 

úgy te is kibucskázol a gondolataimból, ha vállat vonok.

Mindig is a szívünkben marad

Följutni a csúcsra

Kell, hogy legyen egy cél a fejedben: följutni a csúcsra. Ahogy haladsz fölfelé, egyre több dolgot láthatsz, és semmibe nem kerül néha megállni és élvezni a kilátást. Minden meghódított méterrel egyre messzebb látsz, és ezt ki kell használnod, hogy olyan dolgokat fedezhess föl, amiket addig nem vettél észre...

Élvezzétek a pillanatokat!

Csukd be a szemed. Vegyél 3 nagy mély lélegzetet, majd fújd ki. Képzeld el, hogy reggel van. Kilépsz az ajtón és a nap a szemedbe világít. Tél van, ezért a napsugár melegíti az arcod. Élvezd. Most képzeld el, hogy egy forgalmas fő út közepén megállsz egy pillanatra. Szétnézel és látod a rohanó embereket. Mindenki igyekszik valahová, mindenki gondolkozik valamin. Te is egy ilyen átlagos ember vagy, mint ők. Nem tudsz róluk semmit, ahogyan ők sem rólad. Érzed az átlagot. Most képzeld el, hogy ülsz egy autóban és a rádióban egy olyan szám megy éppen, amit nagyon szeretsz, mert emlékeztet valakire. Ezután képzelj el egy illatot, ami megnyugtat. Majd gondolj vissza egy számodra fontos pillanatra, ami megváltoztatta valamilyen módon az életed. Éld át még egyszer. Képzeld el, hogy egy magas hegy legtetején állsz. Érzed a bőrödön a hűs szellőt, de nem fázol. Átjárja a tüdőd a friss levegő. Képzeld el, ahogy valaki hátulról átölel és megpuszil. Érzed, ahogy a meleg teste és az ajka hozzád ér. Most képzeld el, hogy mennyi ember nevet éppen vagy azt, hogy mennyi sír. Mennyi ember élete változik meg most, pont ebben a pillanatban. Képzeld el, ahogy belefutsz egy folyóba vagy egy tóba. Érzed, ahogyan a tested egyre könnyebb lesz. Képzeld el, amikor valaki finoman hozzád ér. Azt a kellemes, puha, lágy érzést. Most képzeld el, hogy egy madár vagy. Fent repülsz az égen. Szabad vagy. Azt csinálsz, arra mész, amerre kedved tartja. Senki nem szól bele, hogy mit csinálj. Utoljára pedig érezd, hogy a szíved átjárja a szeretet, a boldogság, a hiány, a feledés, az elengedés, az akarat, a kitartás, a béke, a kényelem, a nyugalom, a biztonság, a szabadság, a várakozás, az izgalom, az adrenalin, a hit. Majd nyisd ki a szemed. Indulj, és kezdj el élni. Élj át minden pillanatot, ahogy amikor nehéz időszakon mész keresztül csak be kelljen csuknod a szemed, és elképzelned, hogy miért érdemes élni. Csinálj olyan dolgokat, amiket mindig is meg akartál csinálni. Indulj. Egyedül rajtad múlik, hogy mire vagy képes.

Szárnyalhatunk

 

Szeresd magadat és hagyd, hogy az Élet oda vezessen, ahová menned rendeltetett. Le a korlátokkal. Szárnyalhatunk, amilyen magasan csak akarunk.

Felelősségünk abban áll, miként használjuk ki a nekünk jutó időmennyiséget

Lehet, hogy amikor az élet rövidségére panaszkodunk, voltaképp becsapjuk magunkat. Mivel élettartamunkat nem áll módunkban megváltoztatni, az élet rövidségéből fakadó tragédiákról nem mi tehetünk. Nehezebb beismerni, hogy felelősségünk abban áll, miként használjuk ki a nekünk jutó időmennyiséget. Talán le kellene szoknunk a "bárcsak több időm jutna rá" gondolatáról, s helyette azon kellene morfondíroznunk: "hogyan tölthettem volna el hasznosabban a rám kiszabott időt?".

Julian Baggini

Ha valaki tudja rá a választ, akkor írjon!

 

Az örök kérdés: A szívemre vagy az eszemre hallgassak?

Minden tökéletesen alakult.

 

A dolgok megváltozhatnak. Minden változás jó, viszont nagy fájdalommal jár az összes, kivétel nélkül. De te ettől még nem vagy gyenge, sem megbántott és eltiport. Nem csak a jó dolgokat veszíthetjük el, hanem ugyanúgy a rosszakat is. A rossz elvesztése is változás, ami szintén nagyon fáj - egy ideig. Aztán rájössz, hogy minden tökéletesen alakult. El kell veszítened a rosszat, hogy a helyére betudd engedni a jót! Idővel megtanultam, megértettem, hogy hálásnak kell lennem a rossz dolgokért is.

A legnagyobb mélypont után jutsz a legmagasabbra

 

(...) És tényleg: a legnagyobb mélypont után jutsz a legmagasabbra. Ha megvívod a csatád, azt, ami a földre taszít, akkor valami igazán nagy élményt kapsz cserébe. Valamit, ami ha valóban előre eltervezett, akkor fent valaki már rég tudta, hogy te bizony azzal a nehézséggel is megküzdesz, amiről pár hete még azt gondoltad, hogy maga alá gyűr. Valójában talán nem is a győzelem tesz boldoggá, hanem a jutalom, amit visszaigazolásként kapsz, hogy jó úton jársz. 

Oravecz Nóra

Csinálj olyat, amit amúgy nem tennél meg

Csinálj olyat, amit amúgy nem tennél meg, ha az nem tett tartósan boldoggá, amiről eddig úgy gondoltad, hogy majd fog, akkor ideje megadnod az esélyt azoknak a dolgoknak, amikről soha nem gondoltad volna, hogy boldoggá tehetnek. Félre az elvárásokat, az ítéleteket, egyszerűen csak hallgass az érzéseidre, menj utánuk, és nézd meg, hogy hova vezetnek. Egyetlen szál sem fut véletlenül az életedbe. Nincs olyan, hogy csak úgy érzed, hogy szóba kell vele állnod, hallgatsz a késztetésre, megteszed, és annak nincs oka. Ha az érzéseid vezetnek, a sorsod vezérel. Az a valami, ami az utadra terel, egészen oda, ahol a helyed, ahonnan bár néha letérsz, de ha nyitott vagy, bizony visszahoz, és olyan erőt ad a kezedbe, amivel aztán bármire képes vagy. Egy mosoly, egy példa, egy inspiráció, egy intenzív élmény, bármi, ami plusz löketet ad.

Oravecz Nóra

Minden, amit átélsz, segít azzá a személlyé válni, aki most vagy.

Soha nem próbáltam meg kirekeszteni a múlt emlékeit, bár néhány egyenesen fájdalmas. Nem értem az olyan embereket, akik elbújnak a múltjuk elől. Minden, amit átélsz, segít azzá a személlyé válni, aki most vagy.

Sophia Loren

Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?

 

Akarsz-e együtt ülni házad küszöbén majd? És arra nem gondolni, hogy meddig is tart? Akarsz-e rám találni, őszbe rohanó üres vonaton? Akarsz-e bennünk hinni, ahogy én akarom?

A szerelemnek semmi köze a birtokvágyhoz

A szerelem nem szenvedély, a szerelem nem érzelem. A szerelem az, amikor valahol nagyon mélyen tudod, hogy valaki kiegészít téged. Hogy valaki egésszé tesz. A másik jelenléte erősíti a te jelenléted. A szerelem szabaddá tesz, hogy önmagad légy; semmi köze a birtokvágyhoz.

Osho

Örökre benned marad

A pillanat, amit átélsz, örökre benned marad.

Hiányzik, hogy hiányozzak valakinek.

Hiányzik, hogy valaki megkérdezze merre vagyok. Hiányzik, hogy valaki feldobja az éjszakáimat. Hiányzik, hogy hiányozzak valakinek. Hiányzik, hogy valaki akarja az ölelésemet. Hiányzik, hogy valaki mellett legyek. Hiányzik az, hogy valaki törődjön velem. Hiányzik, hogy valaki emlékeztessen arra mennyire különleges vagyok. Hiányzik, hogy fontos legyek valakinek...

Nem tudtam gondolkodni

A világ tele volt új lehetőségekkel, de nem tudtam gondolkodni, még levegőt sem venni, úgy vártam, hogy visszatérjen, mert mindent ő jelentett.

Egy emlék, hely vagy szó

Most már többé-kevésbé helyrezökkentem; ha kell, össze tudom szedni magam, s néha négy-öt óra hosszat is egészen úgy viselkedem, mint más; de minden semmiség visszavet előbbi állapotomba: egy emlék, hely vagy szó, egy kis töprengés, s főképp a maga levelei, sőt az enyémek is, amikor írom őket, valaki, aki magáról beszél: megannyi szirt, melyen szétzúzódik az önuralmam, és ilyen szirt bőven akad.

Hű maradsz hozzá

Sokszor szeretsz olyat, aki nem is sejti érzelmeidet, és mégis oly` hű maradsz hozzá, mintha szerelmed viszonozva lenne.

Blaise Pascal

Higgy!

Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni. Higgy a csodában, mert teli van vele az élet. De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban, mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai.

Ron Cristian

Ne érd be kevesebbel

Van, hogy csak egy pillanatot kapsz, mi megérint. Egy mosolyt, egy kedves szót, egy ölelést. Aztán a pillanat elillan. Te pedig szomorúan nézel utána, és nem érted, miért csak ennyit kaptál. Aztán lassan kezded megérteni. Azért kaptad, hogy újabb erőd legyen. Hogy amikor már majdnem feladtad álmaidat, megérezd, hogy mire vágysz. Hogy ne érd be kevesebbel. Hogy újra átérezd, milyen az igazi pillanat... és várd tovább. Kitartóan. Mert eljön az a pillanat is, ami örökké tart!

Megnyugtat a közelsége

Ha jó helyen vagy érzed. Akkor nem kell erőlködni, kapálózni. Egyszerűen csak tudod. Érzed. Akarod. Tested minden porcikáját átjárja. Megnyugtat a közelsége, a hangja, a mosolya, az illata. Egyszerűen csak azt érzed, hogy minden olyan természetes. Minden megy magától. Minden jó. Vele a csend sem kínos. Jó nézni a szemébe hosszú perceken át, eltévedni benne és a saját gondolataidban. Ha nincs veled, azon kapod magad, hogy máson sem jár az agyad csak rajta. Végigéled az együtt töltött pillanatokat és fuldokolsz a hiányától. Mámorítóan vágysz a csókjára, a közelségére, az érintésére. És mikor újra láthatod, táncot jár a lelked. Talán ez a szerelem, talán ez az az érzés, amire vártam és vágytam. És azt hiszem megérkezett…

A véletlen hozta a nagy pillanatokat

A véletlen hozta őket: a legszebb perceket, a betoppanásokat, a meghatározó találkozásokat, a nagy pillanatokat, öleléseket, egymásra találásokat. Azokat, akik észrevétlenül, megjósolhatatlanul toppantak be az életedbe, teljesen átrajzolva azt. (...) A pillanatokat nem tervezzük, ahogy a boldogságot sem - az csak úgy megtörténik, az Élet hozza, alakítja, te meg vagy megéled, vagy nem. Ellenkezhetsz, szabadkozhatsz is, de akár egyszerűen csak beleengedheted magad a pillanatba.

Pár nap szünet :(

Pár nap szünet következik az oldalon. Továbbra is olvassátok a bejegyzéseimet, és látogassatok el ide. Köszönöm ez eddigi látogatásokat! Igyekszem visszatérni minél hamarabb! Sok puszi!

Az emlékeket nem veheti el tőlünk senki és semmi.

Az emlékeket nem veheti el tőlünk senki és semmi. Azok velünk maradnak életünk utolsó percéig.

Jankó Olga

Köszönetnyílvánítás

Köszönöm, hogy akárhányszor látlak, boldogságot csempészel az életembe! Köszönöm, hogy megváltoztattál, és a jó irányba tereltél. Nélküled nem tartanék most itt. Köszönöm, hogy biztonságban érezhetem magam melletted, és akkor is amikor csak rád gondolok. Köszönöm, hogy odafigyelsz rám, hogy amikor rád nézek, az otthonomat látom. Köszönöm, hogy amikor megölellek úgy érzem nincs semmilyen akadály a földön. Köszönöm, a pillantásokat, amiket bármikor fel tudok idézni magamban. Köszönöm azt is, amikor el távolodtál tőlem, mert ilyenkor sok fontos leckét megtanultam. Köszönöm, az emlékeket, a boldogságot, a szomorúságot, a mosolyokat, a szeretetet, a fájdalmakat, a leckéket, amiket adtál. Köszönöm az elmúlt egy évet. Őszintén tiszta szívből! Hiszek benne, hogy lesz még sok ilyen különleges és szép közös évünk.

Te ott vagy, és én itt vagyok

Bonyolult, mert te ott vagy, és én itt vagyok. Amikor veled vagyok az órák másodperceknek tűnnek, de amikor nem vagyok veled, a napok éveknek tűnnek.

A történet kettőnkről még folytatódni fog.

Pontosan ma egy éve, hogy megláttalak. Beléd szerettem ez első pillanatban. Igaz, az egy év alatt négyszer láttalak csupán, de ez elég volt ahhoz, hogy megváltoztass mindent. Tegnap, amikor rád néztem visszagondoltam erre az egy évre, a közös emlékekre. Rád néztem és otthon éreztem magam. A jelenléted megnyugtat, biztonságot ad. Mindig kihoztad belőlem a legjobbat, melletted úgy érzem magam, ahogyan senki mellett. Kiegészítesz, veled vagyok egész. Én mindig itt leszek számodra, és támogatlak. Meghallgatlak, ha beszélni szeretnél, és csönded leszek, amikor nem akarsz hallani semmit. Ha vidám vagy, veled örülök, ha pedig szomorú, megvigasztallak. Azt akarom, hogy érezd, rám mindig számíthatsz. Ugyanis beléd szerettem. A lelkedbe szerettem. Nem tudok ellene mit tenni, és azt is tudom, hogy te sem tudsz az ellen mit tenni, hogy te nem érezd ugyan ezeket. Ha nem is lehetek több, mint barát, akkor szeretnék egy olyan ember lenni a múltadból, akire szívesen gondolsz vissza. Talán most minden, amink van, az egy közös darabka múlt, de én hiszek abban, hogy ez a történet kettőnkről még folytatódni fog. Tudom, érzem!

Minden, ami belül van, az hiány és üresség.

Viszonzatlanul szeretni, igaz szerelemmel. Talán ez az egyik legnehezebb dolog a földön. Gondoljunk csak bele. Milyen lehet az, amikor az az ember, aki a világot jelenti, barátként tekint ránk? Amikor megtalálod az "igazit", de te valamiért mégsem vagy elég jó. Elmész szórakozni, próbálod túltenni magad, de valamiért mindenkiben őt látod. Ránézel egy pillanatra valakire, aki éppen olyan szögben van, hogy az ő arcát idézi fel, hirtelen olyan érzés, mintha tényleg ő lenne, és legszívesebben azonnal odafutnál, de a következő pillanatban, már más szögben van az illető és hirtelen kijózanodsz a tévedésből. Ezekben a pillanatokban annyira hiányzik neked az a bizonyos személy, hogy más emberek mozdulataiban meglátod őt. Ez a hiány egyik legintenzívebb formája. Meghallasz egy számot a rádióban, ami rá emlékeztet, hirtelen jó érzés fog el, aztán keserűséget érzel, majd ürességet. Egy kifosztott lélek vagy, mert nekiadtad valakinek a szíved, aki eltette, de nem adta cserében az övét. És minden, ami belül van, az hiány és üresség.

Mikor velem vagy, az az élet

Ha jönni látlak, elhomályosul szemem előtt minden és tűz fut végig testemen. És a hangod zenéje csaknem alélttá tesz, és éget és borzongat, mintha jégdarabbal érintenének. És remegés fut végig tagjaimon és siketítő zsongás zeng és bong fülemben, és nem tudom olyankor, hogy mitévő legyek. És könnyek gyűlnek szemembe, de mégis kacagni szeretnék örömömben, és ha beszélni próbálok, reszket a hangom, és valami görcsösen összeszorítja a torkomat, hogy nem bírok lélegezni, s a kín összefacsarja szívemet. És hogy mit érzek még, nem tudom elmondani mind, de azt tudom, hogy mikor velem vagy, az az élet, és mikor elhagysz, az a halál.

Francis William Bain

Higgy a szerelem puszta erejében

Hiszek a szerelemben, és abban, hogy semmi sem történik véletlenül. Csak azzal találkozol, akivel találkoznod kell, aki megtanít valamire. Egyszer majd találkozol valakivel, aki átír mindent. Akkor érezni fogod a szerelem igazi érzését. Megváltoztatja az életed, emléket teremt, fontos pillanatokat hoz az életedbe, amire később vissza emlékezhetsz, és tanulhatsz belőlük. Mert az is lehet, hogy miután felülírt mindent kilép az életedből. Ilyenkor ne bosszankodj, hogy elment. Legyél hálás, nagyon hálás. Ugyanis jó irányba terelt. Tanított. Ha pedig később visszatér már tudod, hogy hogyan kezeld. A legfontosabb az egész történet alatt, az az, hogy higgy a szerelem puszta erejében. Mert ha neked szánta a sors, akkor a tiéd lesz, de ha nem, akkor pedig engedd el. Minden okkal történik, minden emberrel akkor találkozol, amikor kész vagy egy újabb leckére.

Jobban emlékszem: mit éreztem

 

Jobban emlékszem:
mit éreztem láttán, mint
arra, mit láttam.

Fodor Ákos

Van egy kis darab közös múltunk

Igazából még mindig nagyon szép emlék él bennem rólad, rólunk, van egy kis darab közös múltunk, de ahhoz, hogy ez így maradjon meg, az kell, hogy ne rontsuk tovább.

Leiner Laura

A szívek őrzik, nem szavak.

Elmúlt mint száz pillanat,
S tudjuk mégis, hogy múlhatatlan,
mert szívek őrzik, nem szavak.

Végh György

Örökkön-örökké tartó látásra

Szerelem volt első látásra, utolsó látásra, örökkön-örökké tartó látásra.

Vladimir Nabokov

A szerelem fel nem fogható erejében

Én hiszek benned. Annak ellenére, hogy minden második rezdüléseddel elbizonytalanítasz. Annak ellenére, hogy néha napján kutyába se veszel, én valamiért mégis hiszek benned, bennünk. Hiszem, szent meggyőződésem, hogy ha két embernek együtt kell lennie, hát nincs se szélvész se orkán vagy egy másik nő, aki ennek az útjába tudna áll. Lehet a legbutább szőke, a legcsintalanabb mosollyal, akkor sincs elég ereje hozzá, hogy két olyan ember közé álljon, akiknek már megvan a végzete. Én ebben hiszek. A szerelem fel nem fogható erejében és abban, hogy egy nap majd minden elem a helyére kerül.