A nyár szerintem afféle kollektív tudattár. Mindenkinek van emléke
arról, milyen dallamosan közeleg a fagyis; hogy égeti az ember combját
lecsúszás közben a szinte áttüzesedett fémcsúszda. Mindnyájan hevertünk már
hanyatt fekve, csukott szemmel, lüktető szemhéjakkal, és arra gondoltunk, még
egy kicsit tartson ez a nap, és legyen sokkal hosszabb, mint az az utolsó,
amikor egy egészen más irányba indulunk el.
Jodi Lynn Picoult
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése