Tudod milyen érzés az?

Tudod milyen érzés az, amikor valaki, akit szeretsz ott van melletted, mégis mintha egy hatalmas szakadék lenne köztetek? Hogy milyen, amikor írsz Neki és napokig várod a választ, majd rádöbbensz, hogy hiába vársz, mert nem fog írni? Hogy milyen mikor nagy nehezen elhiszed, hogy veled jó is történhet, aztán egy napon ráébredsz arra, hogy mégis hazugság volt az egész? Hogy milyen az, amikor legszívesebben mindent elmondanál, de mégsem teszed, mert tudod, hogy Ő nem így érez; és mert úgy gondolod, hogy ha nem mondod ki, akkor nem is igaz? Hogy milyen, mikor el kell engedned valakit, aki soha nem is volt igazán a tiéd, de mégis az életed része volt? Nem ugye? Neked fogalmad sincs ezekről az érzésekről... Te csak a felszínt látod belőlem, az álarcomat, amit azért öltöttem magamra, hogy ne lásd mennyire fáj az, amit velem teszel. A gondolataimban és a szívemben zajló harcok, küzdelmek Téged nem érdekelnek, megelégszel azzal, hogy látszólag minden rendben..