Megbeszéltük,
hogy még találkozunk, de nem beszéltünk meg konkrétumokat, nem mintha
bármelyikünknek is rossz érzése támadt volna. Egyszerűen úgy éreztem és
valószínűleg ő is, hogy mindent megbeszéltünk, illetve amit mégsem, azt
is megértettük. Nekem elég volt tudni, hogy itt van és valószínűleg neki
is elég a tudat, hogy én itt vagyok. Néha az embernek csak annyi kell,
tudni hogy a másik van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése