Szeretnék írni Rólad.

 

 

Szeretnék írni Rólad. A nevetésedről, a furcsa színű szemedről, a figyelmességedről, az őszinteségedről, illedelmességedről, az pólódról, a kezedről, a legunalmasabb filmről, amit elkezdtünk nézni, és az idióta sorozatokról, amiken hajnalig nevettünk. A napszemüvegedről  (- Nem áll jól soha egy napszemcsi sem. - Nagyon jól áll ez a szemüveg!) Bárcsak minden nap az a péntek lenne, vagy legalább csak a vége, ha mindig ott lennénk, két kicsi pontként a szobában vagy az utcán. Tényleg varázsló vagy, hoztad magaddal a Napot, ahogy ígérted. Csillagokról beszéltél meg a Holdról. A sors műve, hogy aznap este eljöttél, én pedig csendben mosolyogtam, és csak figyeltelek, mert a bordák mögött túl hangosan kalapált a szívem. Olyan érzés, mintha már évek óta ismerném minden rezdülésed: félszavakból, szavak nélkül - tekintetből, összenézés és kacagásokból. Mindenről írnék, s közben írok is de mégsem. Karakterekbe nem fér az érzés de valahogy belém sem. Nincsenek rá megfelelő szavaim. Szeretnék írni Rólad.