Mennyi
múlik azon, hogy tudatosan figyeled magad. Hogy egyszerűen nem engeded
meg magadnak azt, hogy elsunnyogd, hogy valami bánt. És igen, figyelni
az érzéseidet tök szuper dolog, nyitottnak lenni meg egyenesen a
megoldáshoz vezet, hiszen ha várod, jönni fog. Mindenre magyarázatot
fogsz kapni, hiszen ha befogadó vagy, akkor aztán bárki mondhat bármit,
egyetlen mondatában is megtalálhatod azt, ami előre visz. És tudod igen,
lesznek pillanatok, amikor nehéz lesz, még akkor is, amikor már elérted
a célodat. Ott fogsz csücsülni az életben, amire annyira de annyira
vágytál, és meg kell tanulnod élvezni a pillanatot. Azt, amit elértél,
az elismerést, az ajándékokat, a pillanatokkal járó csodákat, és nem
elsétálni mellettük, miközben még a szemedet is eltakarod, hogy "de
igazából nincs erre időm". DE VAN. Kell, hogy legyen időd arra, hogy
élvezd azt, amit megszereztél. Fogadd el, és ne érezd rosszul magad -
megdolgoztál érte. Minden egyes percéért. Viszont egy dolgot
ne felejts el. Onnantól, hogy megvan, elérted, hatszor annyira keményen
kell dolgoznod, mint addig. Alázatosnak kell maradnod, és kitartónak.
Ugyanis olyan nincs, hogy megállsz. Az, aki legalább már egyszer tett
egy nagy lépést, még sokszor tehet - és tudod mindig az első lépés a
legkisebb, hiszen csak utána derül ki, hogy még ettől többre is képes
vagy. Edzés, vagy valami hasonló - talán ez a titok.
Oravecz Nóra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése