Azt hiszem túl léptem egy határt, amit nem kellett volna. Túl görcsösen
ragaszkodom hozzá, de azt hiszem ezután máshogy lesz, a saját
érdekemben. Rá kellett jöjjek, hogy ezzel az a görcsös akarattal egyedül
vagyok, de ennek vége! Erős leszek és nyitott a világ felé! Nem hagyom,
hogy bárki befolyásolja az életem! Minden úgy történik, ahogy történnie
kell! Mától csak a pillanatnak élek és szabadjára engedem magam! Ha
tényleg ő az, akkor lépni fog, és ő is pont annyira szeretne majd engem, mint amennyire én őt! Ha pedig nem fog lépni, akkor is boldog leszek,
mert más emberré tett, egy jobb emberré, és ezért örökre hálás leszek neki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése