Az ébredő természet

Szellemként bújik meg a köd 

a fák csontvázalakjai közé kúszva,

mint menny-fehér árnylepel az éjben,

melyre csipkehálót sző a hajnal-dér.
Fekete madarak szelik át az eget,

messzeség homályába rikoltva sóhajukat
lángba borul a horizont szikrapereme,
nyújtózva mártózik az ásítozó,

ébredő természet a bíborvörös sugarakban.