Nem bánok meg semmit, ami egyszer mosolyt csalt az arcomra

Megteszem, amire lehetőségem adódik. Nem bánok meg semmit, ami egyszer mosolyt csalt az arcomra, hiszen akkor biztos voltam benne, hogy azt akarom. Ki akarom használni a napokat, mintha az lenne az utolsó. Először bántott, amikor ismeretlen emberek vagy éppen haverok szidtak, de én legalább éltem. Akkor váltok életmódot, amikor én úgy akarom, nem amikor mások akarják. Van néhány ember, akiért megtennék bármit, és ezen nem fog változtatni semmi. Az ő véleményük érdekel, még ha nem is mindig fogadom meg, amit mondanak. Addig a pontig, amíg Ők el tudnak fogadni és mellettem állnak, nem félek!