2016. április 26., kedd
Great things are about to happen.
Decide.
— Meredith Grey
2016. április 11., hétfő
Harmónia
Kezdj hát, magaddal valamit rajtad áll
Személyed ez életben amiként alakít a valakit
Mögötted az mind csak lábnyom,
Szippantsd a jövőt, könnyedén, szét tárt szárnyon.
...
Érezd, ahogy a világ veled pulzál
A tó vizétől az égig, vagy akár egy fűszál
Minden egy, aminek te is része vagy
Túl kevés az idő hogy bármit is feladj.
2016. április 6., szerda
Örkény István - Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók
- Kedves Feri, az a harmadik kutya nem húz.
- Sajnos, egy kissé rövid az ostorom.
- Sőt, úgy veszem észre, mintha bicegne is egy kicsit.
- Hogyne bicegne, mikor csak három lába van!
- Jé, tényleg... Nem kár egy nyomorék állatot kocsi elé
fogni?
- Nézze meg jobban, Ilonka. Mind a tizenkét kutyám háromlábú.
- Jaj, szegények!
- Inkább engem sajnáljon, Ilonkám! Az összes sintéreket
végigjártam, amíg sikerült összeszednem tizenkét háromlábú kutyát.
- Lehet, hogy nem értek hozzá, de az ember azt hinné, hogy
egy normális kutya jobban és kitartóbban húz.
- Ezt nem vitatom. Én azonban vérbeli városlakó vagyok. Mit
kezdjek tizenkét négylábú kutyával?
- Csak nem fél tőlük, Feri?
- Én a szúnyogcsípéstől is félek. A természet erőivel
csínján kell bánni. Mondjuk, hogy ezek a kutyák négylábúak. Mondjuk, hogy
megbolondulnak valamitől. Mondjuk, hogy kitépik a gyeplőt a kezemből... Jobb
erre nem is gondolni, Ilonkám!
- Akkor se értem. Ha fél a kutyáktól, akkor miért velük
húzatja az autóját?
- Mert rosszul vezetek.
- Azt meg lehet tanulni.
- Félig-meddig, Ilonkám... Az ember és az autó nem
egyenrangú fél.
- Nézzen körül! Egyetlen kutyavontatású autót se lehet
látni!
- Elég baj az! Pedig az ember, sajnos, már nem bírja
utolérni a technikát. Használni használja, valójában azonban retteg tőle.
- Én nem félek az autótól.
- Csakhogy ez a Simca óránként százötven kilométert tud
megtenni...
- Ne fájdítsa a szívem, Feri... Imádom a rohanást!
- Maga egy kissé telhetetlen. Tíz napja indultunk el
Pestről, és nézze, már Siófokon vagyunk.
- Tizenkét kutyával ez nem is olyan nagy teljesítmény.
- Hát persze hogy nem. Csakhogy én már Pesten behúztam a
kéziféket.
- Nem túl óvatos maga egy kicsit?
- Pontosan ez az a tempó, amelyre teremtve vagyunk.
- Látja, mennyi ember? És mindenki minket bámul.
- Irigykednek.
- Egészen ki van dülledve a szemük.
- Mert látják, hogy legszebb álmaink is megvalósíthatók.
2016. április 4., hétfő
Úgy aludtam el
Maggie Stiefvater
Mennyiféle kávé…
És mennyiféle elkészítési mód. Rengeteg íz, illat, finomabbnál finomabbak. De van egy, ami mind közül a legfinomabb. Aminek egyetlen receptje van. Különleges receptje, különleges része, amitől csodálatos lesz. Mindig. Pedig mindegy, miből készül, mindegy, milyen módon, milyen az íze, az illata. Mégis mindig a legfinomabb. Mert csak egy a fontos benne. Egyetlen titokzatos összetevő, amitől a kávé többé válik. A Te jelenléted. A Te szemed, hangod, lényed. Mert mindig az a legfinomabb kávé, amit Veled iszom. Mert akkor nem a kávé ízét, illatát érzem. Hanem a Te lelkedet. Ami a legfinomabb.
Nekem.
Csitáry-Hock Tamás
Mindig van okunk egy ajándékra
Csitáry-Hock Tamás
Ajándékok, amelyek nem kerülnek semmibe
Hetényi Varga Károly
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)